Szakértői elemzés
Vasárnap a rekord magas részvételi aránnyal zajló német parlamenti választásokon 28,5%-kal nyert a kereszténydemokrata pártszövetség (CDU/CSU). A második helyet a szélsőjobboldali AfD szerezte meg, őket a korábbi kormánypárt, az SPD, illetve a Zöldek követik. A CDU-t vezető Merz korábban arról nyilatkozott, hogy az AfD-vel nem szeretne koalíciót, így várhatóan az SPD-vel fog össze.
De mit jelent ez az európai energiapolitikára tekintve?
Merz kampányában hangsúlyozta, hogy a gazdaság talpra állítása az elsődleges célja és úgy véli, hogy a „zöld célok” másodlagosak.
- A villamosenergia hálózati díjait csökkenteni tervezi, azonban ez elsősorban belpolitikai érdek és cél – legyen minél alacsonyabb az energiaszámla, legyen minél versenyképesebb a német ipar.
- Szintén elsősorban a német gazdaságot érinti, hogy maradna az egyzónás rendszer.
Ami azonban fontosabb az összeurópai energiamixre nézve, hogy a szénerőművek fokozatos bezárásához tartja magát. A 2038-as célon sem változtatott. Ezzel párhuzamosan pedig támogatja a gázerőművek megépítését a biztonságos energiaellátás érdekében. Korábbi ígérete szerint akkor lehet újabb szénerőművet bezárni, ha van helyett gáz-vagy kombinált ciklusú erőmű.
Fontos cél továbbá, hogy a megújulók termelésének ingadozását kezelni kell, ehhez pedig több, jól szabályozható erőműre lesz szükség.
Merz egyébként kevésbé atomenergia ellenes, mint elődje, azonban úgy gondolja, hogy a nukleáris erőművekhez való visszatérés „távolabbi cél, mint valaha”.
Merzék győzelmére egyébként már tavaly szeptembere óta lehetett számítani, így a piac a politikai irányváltás egy jelentős részét már beárazta.
Az elemzést írta: Tóth Eszter Lilla