Szakértői elemzés
Az elmúlt hetek MAVIR adatai alapján a magyar villamosenergia-rendszer működésére az alábbiak jellemzőek
A fő kihívás egyre kevésbé az energiatermelés mennyisége, és egyre inkább a rugalmasság biztosítása.
A megújulók már meghatározzák a termelési mixet
- Május során a megújulók részaránya a hazai bruttó termelésben rendszeresen 70-80% közé emelkedett a nappali órákban.
A hazai termelési mix napközben gyakorlatilag két pillérre épül:
- Paks (~1400-1500 MW stabil termelés a karbantartások mellett)
- gyorsan változó napenergia-termelés
A fosszilis erőművek szerepe egyre inkább a rugalmasság és a szabályozás biztosítása.
A „duck curve” már Magyarországon is valóság
- Napközben a hazai termelés többször eléri az 5500-6000 MW-ot, miközben a nettó rendszerigény jelentősen csökken.
Az esti órákban azonban a napenergia néhány órán belül eltűnik a rendszerből, ami gyors felterhelési igényt okoz.
Stabil frekvencia, növekvő szabályozási igény
- A hálózati frekvencia az egész időszakban szinte végig 49,95–50,05 Hz között mozgott.
Ez kiváló rendszerstabilitást jelez. A háttérben azonban jelentős szabályozási aktivitás látható. - Az aFRR aktiválások többször elérték:
- a 200-300 MW-os szintet,
- rendszeresen megjelentek 400-500 MW-os beavatkozások,
- több esetben 600-700 MW közeli aktiválások is szükségessé váltak.
- Különösen gyakoriak voltak a negatív irányú aktiválások, ami arra utal, hogy a rendszernek egyre gyakrabban kell kezelnie a nappali többlettermelést.
Egyre fontosabb a régiós integráció
- A határkeresztező áramlások extrém napi ingadozásokat mutatnak.
- A HU–RO összeköttetésen több alkalommal 3000 MW feletti áramlások jelentek meg.
- A HU–SK relációban rendszeresen 1500-2500 MW közötti mozgások láthatók.
- Az osztrák és horvát kapcsolatokon is gyakoriak az 1000 MW feletti változások.
- A régió egyre inkább közös rugalmassági térként viselkedik.
A CO₂-kibocsátás már követi a napenergia-termelést
- A kibocsátási görbe szinte tökéletesen együtt mozog a naperőművek termelésével.
- A déli órákban az összes hazai erőmű kibocsátása gyakran 150-250 tonna/15 perc közé esik vissza.
- Az esti időszakokban ugyanakkor rendszeresen 700-850 tonna/15 perc körüli csúcsok jelennek meg.
Mit üzennek a grafikonok?
A rendszerben egyre gyakrabban rendelkezésre áll elegendő energia. A kulcskérdés már nem az, hogy tudunk-e termelni.
Hanem az, hogy:
- mikor termelünk,
- hogyan kezeljük a több ezer MW-os napi változásokat,
- hogyan tartjuk stabilan a frekvenciát,
- és hogyan biztosítunk elegendő rugalmasságot.
A MAVIR adatai alapján Magyarország már belépett a magas megújuló részarányú villamosenergia-rendszerek korszakába.
A következő évek legértékesebb terméke valószínűleg nem maga az energia lesz.
Hanem a rugalmasság.
Az elemzést írta: Tóth Eszter Lilla
2026.05.29